Húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus
kereszthalálának és feltámadásának emlékére.
A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni
) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan
kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a
zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették
volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát)
ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a
keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első
holdtölte utáni 11. vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a
Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos
pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
Készítette: Sebestyén Nikolett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése