2016. január 13., szerda

A Tordai-hasadék

A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrázó hely. Ha Kolozsvár, illetve Torda felé utazunk, mindenképp érdemes végig járni. A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városál. 1938 óta védett terület. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki, sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánítják, olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede. A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóféle.
A barlangok nagyobb részének megközelítése nehéz és veszélyes. A patak völgyében járható ösvény vezet, helyenként függőhidakkal. A túra során érintjük a Sárga-tornyot, majd a 200 m magas sima lapos falú Falkolosszus mellett haladunk el. Szép látvány a Csorgó, ahol kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként. A hasadék körülbelül a felénél található a Danila-tó, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis és Nagy-Balika barlangok következnek.
A hasadék keletkezésének legendája: sok monda és teória létezik a hasadék keletkezéséről. A legnépszerűbb legenda szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Tehát Isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.
Más népi hiedelmek szerint egy óriási kincs  van eldugva a Tordai-hasadék valamely barlangjába. A Dárius kincstára éppen az egyik ilyen barlangban – a Kéményseprő barlangban – van. Nem messze a hasadéktól ellátogathatunk Szent László kútjához is. A legenda szerint Szent László király harcolt a kunokkal errefelé, és megszomjaztak a vitézei. Belevágta a bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.
 


Tordai-hasadék  Tordai-hasadék  Tordai-hasadék  Tordai-hasadék

Erdély

Torockó 

Torockó község Romániában Fehér megyében található. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.


Kolozsvár
 
Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa.
Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét kapta. 




Kalotaszentkirály

Kalotaszentkirály falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas hegytől délkeletre.